Táncművészet:

A szigeteken rengeteg táncstílus és ritmus öröklődik, több változatban és színben, legalább annyi, mint amennyi nyelv és dialektus találálható Indonéziában. A szigetvilág hindu múltja ma is élő. A ramayana és mahabharata elbeszélő költeményei az indonéz kulturális örökség központi magját alkotják.

A táncstílusok területenként más és más jellegzetességet mutatnak, e szerint különítik el őket. Nyugatra találhatóak a nyugat-jávai vagy szundanéz táncok, a közép-jávai Szultanátus köré csoportosulnak a jávai táncok, keletebbre pedig Bali szigetének táncművészete
(balinéz táncok) a legjelentősebb.

A legtöbb táncnak története van, mágikus és misztikus háttérrel. Korosztálytól függetlenül Indonéziában mindenki részt vesz ünnepeiken a táncokban.

A jávai táncokat egyfajta meditatív lassúságból származó tiszta, finom mozdulatok, kecsesen nőies kéztartások, érzéki pillantások jellemzik..A Közép-Jávai táncok elsajátítása rendkívüli koncentrációt, kifinomult mozgáskultúrát és szigorú fegyelmet igényel. Jáva udvari táncairól ismert, melyeket különleges alkalmakkor az uralkodói palotákban adnak elő.

Mind a balinéz, mind a jávai táncoknál szerepe van a kéz- és szemmozgásnak, melyek révén érthetőbbé válik a történet és a karakter jelleme. Bali szigete különösképpen ismert pompás és színes, faragott maszkokkal díszített öltözékeiről.

Más szigeteken néptáncok kerülnek előadásra nagyobb ünnepek alkalmával. A szundanézek legismertebb tánca, a Nyugat-jávai jaipongan, valamint a minangkabau nép, hagyományos nyugat-szumátrai tánca, a rentak minang, mely jóval energikusabb táncokat foglal magába. A modernebb jaipongan-ba már egy kis pajzánság is vegyül, míg a rentak minang a falusi emberek aratás felett érzett örömét fejezi ki.

Ramayana-táncdráma

Az egész estét betöltő táncdráma Ráma herceg és Sita hercegnő történetét meséli el. Miután Rawana, a démonkirály elragadja Sitát, a herceg hosszú útra indul, hogy felkutassa szerelmét Végül Hannomán, a fehér majomgenerális segítségével szabadítják ki a hercegnőt a gonosz ráksaszák birodalmából. Az órákon át táncoló táncosok egy-egy táncelőadáskor rituális előadást tartanak, imádkoznak és böjtölnek, hogy a táncot már a magasabb szellemi világra áthangolódva kezdjék.

Balinéz táncok

Bali, ez a piciny sziget, mindössze öt millió lakossal, talán a világ leggazdagabb kultúrájú szigete. Minden egyes faluban, városrészben, templomban megannyi tánccsoport, együttes működik, több száz fajta zenei formációban, több mint ezer táncot bemutatva. A Balinéz táncok és zenék legtöbbje része a balinéz hindu szertartásoknak. A balinéz hindu emberek a zenén és a különböző táncokon keresztül lépnek kapcsolatba isteneikkel, tiszteletüket kifejezve üdvözlik az isteni világot, dimenziókat megteremtve az előadásokon, a templomokban, szertartásokon.

A legtöbb XX. században koreografált tánc és zene, ha nem is része a szertartásoknak, de ugyanazt az előadásmódot és magas kultúrát eleveníti meg. Természetesen a szekuláris (nem szertartási) néptáncok is igen elterjedtek Bali szigetén.

Bali szigete különösképpen ismert pompás és színesen díszített öltözékeiről. A legtöbb táncnak története van, mágikus és misztikus háttérrel. A balinéz táncok a turisták örök kedvencei. A kecses mozdulatok és kifejező tekintetek már gyerekkorban igyekeznek ellesni a mesterektől és híres táncosnőktől.

A táncelőadások két legnépszerűbb darabja a Barong-Rangda (a jó és a rossz küzdelméről szól), vagy krisztánc, valamint a sanghjang nevű transztáncból kialakult kecak (a kórus által körbevett és transzba esett médium az istenekkel vagy az ősökkel létesít kapcsolatot). A fentiek mellett leggyakrabban még a legong (a nőiesség és kecsesség tánca "isteni nimfákkal"), a baris (a győzedelmes balinéz harcost dicsőítő) és a topeng (ősi táncdráma) látható a balinéz színpadokon.

• Néhány balinéz táncról

  

• Tari Panyembrama

Üdvözlő tánc Bali szigetéről. A szigetre érkező vendégek iránti tiszteletüket fejezik ki a táncosok, bemutatva a Bali kultúra szépségét és kifinomultságát. A fiatal lányok, hölgyek virágkosárral a kezükben táncolnak, majd szirmokat hintenek a köszöntött vendégeknek.

• Panji Semirang

Zenéjét I Nyoman Kaler szerezte 1942-ben, mondanivalója pedig Galuh Candrakirana történetén alapszik. A lány férfinak öltözve keresi kedvesét Raden Indu Kertapati-t. A tánc az ő vándorlását meséli el. Tulajdonképpen egy finomabb férfitáncról van szó, amelyet gyakran női táncosok adnak elő.

• Tari Oleg Tamulilingan

1962-ben koreografálta Ketut Mario, akinek a Kebyar Duduk tánc mellett ez a másik legjelentősebb műve. Mint megannyi balinéz tánc, ez a koreográfia is egy stilizált világ képet (a balinéz hindu mitológia és világkép) elevenít meg. A tánc a Nirvána egyik csodálatos virágoskertjébe visz bennünket, ahol megleshetjük egy méh pár édesded táncát és játékát. A nőstény méh virágok nektárját élvezi, mikor megjelenik a hím méh. A hím incselkedésével, udvarlásával megzavarja a nőstényt, kis idő elteltével azonban már kettesben élvezik a virágok nektárját, megszületett szerelmüket.

• Joged Kenyung Manis

Jelentése édes mosoly. A joged egy balinéz szekuláris tánc, a mi fogalmaink szerint, mulatós. Két vagy több táncosnő jelenik meg a tánctéren, akikért versengenek a férfiak, és egymást felváltva táncoltatják meg őket bambusz gamelán kísérettel. Általában azok a férfiak táncolhatnak a táncosnőkkel, akik bizonyos összeget kifizetnek a tánccsoportnak és a zenészeknek. Eredetileg különböző népünnepélyekkor táncolták, mint például rizsaratás után, ma már azonban igen elterjedt. A mai Balin igen sok erotikus jellegű mozdulattal díszítik és teszik forróbbá a hangulatot, amit a rizs- és kókuszpálinka általában már előre felhevített. Tari Baris Balinéz tánc, amely a méltóságteljes férfierőt jeleníti meg. A tánc és az azt kísérő zene egyaránt dinamikus.

• Tari Cendrawasih

A táncban egy szerelmes paradicsommadár-pár táncol egy forrás mellett az erdő mélyén. A hagyományos Cendrawasih tánc a madarak örömteli szabadságát, szerelmes boldogságukat jeleníti meg. 

• Joged Lila Cita

A joged táncokból inspirált koreográfia. Ebben a táncban a hétköznapi bali egyszerű lakosai jelennek meg, két szerelmes pár incselkedéseit megjelenítve.

Közép Jávai táncok

A tradicionális jávai tánc az európai életfelfogásnak és mindennapi életritmusnak sok tekintetben ellentmondó ősi kultúra hagyatéka. Az ősi mozdulatok, egy olyan mozgásrendszerben olvadnak össze, amely magasabb rendű célt szolgál. Meditatív lassúságuk, időtlenségük a befelé fordulást, lelki szféráinkban való szemlélődést hangsúlyozzák.

Közép-Jáva elsősorban udvari táncairól ismert, melyeket különleges alkalmakkor az uralkodói palotákban adnak elő. Apró, érzékeny tánclépések, tekintetfordítások, összetett kézmozdulatok jellemzik. Ismert közép-jávai táncfajták: srimpi, bedoyo, golek. A srimpi-t, illetve a bedoyo-t 4 illetve 9 táncosnő táncolja.

Bizonyos koreográfiákban a derékra kötött sampuron kívül, harci mozdulatokat imitálva használják a hullámos pengéjű kerist (jávai tőrt), vagy íjat. Fontos szerepe van a kéz- és fejmozdulatoknak, melyek révén érthetőbbé válik a történet és a karakter jelleme. A finom mozdulatok, kecses kéztartások elsajátítása rendkívüli koncentrációt, kifinomult mozgáskultúrát és szigorú fegyelmet igényel.

• Néhány Közép-jávai táncról

• Tari Sari Kusumo

A golek táncstílus egyik alapkoreográfiája. A tánc címe lefordítva a virág esszenciáját jelenti. A virág, mint a szerelem ősi jelképe illetve a világmindenség szimbóluma a női tánc mozdulatainak lassú szépségében nyilvánul meg.

• Golek Ayun-Ayun

A mindenkori Szultán születésnapjára rendezett ünnepségek alkalmával, ill. szultánná avatásának évfordulóján az úgynevezett Keratonban (szultáni palotában) táncolt udvari tánc a XII. századból.

Nyugat-Jávai táncok

Az indonéziai táncművészet egyik legrégebben kialakult, de szinte legkésőbb lejegyzett változata a szundanéz (nyugat-jávai) stílus. Az ünnepek, rituálék során kialakult, apáról fiúra öröklődő szunda táncokat sokáig csak a királyi és előkelő családok tagjai tanulhatták.

Táncaikkal saját ünnepeiket tették fényesebbé, ezen kívül a gyakran érkező magas rangú vendégek előtt tisztelegtek velük. A táncok kialakulása a hindu Majapahit dinasztia (VII. sz.) uralkodási idejére tehető. A hindu elemek erősen éreztetik hatásukat a mai táncformákon is, pl. minden tánc elején és végén is a hindu üdvözléshez hasonló rövid ima-motívum található. (Indonézia lakosságának 97%-a ma egyébként muszlim: aki pedig nem akarta feladni a hindu vallástt az új kedvéért, az Balira menekült, ahol ma is a hinduizmus egy sajátos változata él.)

A szundanéz táncok fajtái

A többi indonéz tánchoz hasonlóan a szundanéz táncokat is három karakter szerint szokás elkülöníteni.

1.) Az első csoportba tartoznak a leglassabb ritmusú, legfinomabb mozdulatokból felépülő táncok (indonéz gyűjtőnevük: halus). A mozdulatok úgy áramlanak, mint a lassan mozgó folyóvíz. Jellemzőjük, hogy csoportosan táncolják őket: 3-5-7 női táncos adja elő a számos, gondosan megkomponált színpadképet váltogató táncokat.

A kevés halus karakterű férfi tánc mindig szólótánc. Érdekes módon ezek a legfinomabb karakterű férfi táncosok örvendenek a legnagyobb megbecsülésnek. (Ez még valahonnan az idők kezdetéről hagyományozódott így: Ráma királyfinak, az egész Délkelet-Ázsiában ismert Ramayana főhősének köszönhető, aki a  halus férfitípus ősideálja volt.)

2.) A második karakter (lanyap vagy gagah) már erőteljesebb, gyorsabb ritmust követ, határozottabban kimunkált elemekből áll össze. Ide tartoznak a szundanéz táncok legjellegzetesebb női koreográfiái, amelyek közül a legtöbb amazon természetű hercegnők csata előtti gyakorlatozását ábrázolja. Ezeknek gyakori kelléke a jellegzetesen hullámosra kovácsolt pengéjű jávai tőr, a keris , amelyet ma már csak ünnepi viseletük részeként hordanak a férfiak. Ezeket a gagah táncokat egyedül vagy párban adják elő mind a férfi, mind a női táncosok.

3.) A harmadik csoportot a legerősebb karakterű maszkos, ún. topeng táncok alkotják. A zenei kíséret mindig nagyon erőteljes, pergő ritmikára épül. A felöltött maszk színe, már információt hordoz: a fehértől a piroson át a feketéig mindről tudni lehet, hogy mennyire lesz feszült az előadás. A fehér (panji) a japán no-színház stílusához hasonlóan rendkívül visszafojtott, lassú, de annál nagyobb feszültséget közvetítő mozdulatokból áll, míg a fekete topeng (tumenggung hahotázás, amelyet a kísérő zenekar több tagja szolgáltat egyszerre. Ennek funkciója, hogy jelezze: priangan) kifejezetten pattogó, hirtelen elemek sokaságából álló, rendkívüli erejű előadást jelez.
Szinte minden topeng tánc kötelező eleme a maszk színének, tehát erejének megfelelő felsőbbrendű a maszkot felöltő táncos mögül most lép elő egy, a topeng által előhívott másik személyisége.
A topeng mindig szólótánc, minimális hossza 15 perc és a szunda táncok közül egyedüliként jellemző rá a szabad improvizáció - ennek következtében akár 50-60 percesre is nyúlhat jellemző rá a szabad improvizáció - ennek következtében akár 50-60 percesre is nyúlhat egyetlen darab.
Modern idők fuvallata A nyugat-jávai táncok legfiatalabbja a jaipongan, amely az összes eddig felsorolt táncfajta elemeit szabadon kombinálja, és mint ilyen, igen népszerű. elemeit szabadon kombinálja, és mint ilyen, igen népszerű. A jaipongan eredete az indonéz "lakodalmas": a jellegzetesen erős dobszóval és szerelmes szövegű dalokkal kísért  tánc az esküvők hevében ott sem szokatlan erotikus elemeket is tartalmaz - persze csak muszlim módra, nagyon finoman. 

A jaipongan koreográfiája olyannyira szabad, hogy bárki hozzáértő kitalálhat egyet (a fentebb említett táncok régi klasszikusok, kevéssé változtathatóak). Ezért történhetett, hogy a mai főiskolások egyik utolsó vizsgája egy, a táncszakosok által koreografált jaipongan előadása a gamelán (zene) szakosok komponálta zenével és egyedi kosztümökkel. Igazi népünnepély.

• Néhány Nyugat-jávai táncról

• Jaipongan

Jellegzetes szundanéz tánc, melyet erős dobszóval és szerelmes szövegű dalokkal kísérnek. Fimomabb változatban erotikus elemeket is tartalmaz. Esküvőkön szertartásokon szokás táncolni.

• Kupu-kupu

Szundai tánc, melyben a női táncosok a pillangók szerelmi táncát mutatják be, ahogy szárnyaikkal körberepülik egymást ,majd a virág szirmaiban megpihenve annak tektárába belekóstolva tovább repülnek.

• Tari Merak (Páva tánc)

Nyugat-jávai női tánc amely pávamadár játékát mutatja be elegáns finom mozdulatokkal csodálatos színeiben pompázó jelmezben.

• Tari Kembang

A tradicionális pencak silat mozdulatait használja fel. A koreográfia dinamikájában és folyékonyságában a tenger hullámaihoz hasonlatos.

• Satria

Női lovaskatonák harcát, lovaglását ábrázolja a tánc, melyben a dinamikus mozdulatok a dominánsak.

Oldal: Az Indonéz táncról
Balett és Indonéz tánc - © 2008 - 2024 - baliballet.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével egyszerű a honlap készítés! Programozói tudás nélkül is: Honlap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat